Ha valaki az épületének fűtési, hűtési, használati melegvíz készítési rezsiköltségét csökkenteni szeretné, jó alternatív hőtermelő lehet egy hőszivattyú. Ebben a cikkben részleteiben nem a műszaki megoldásról szeretnék írni, hanem a támogathatóságról.

Az energiamegtakarítási célú beruházásoknál a megújuló energiát hasznosító rendszerek EU-s forrásból történő támogathatóságát, azaz, azt, hogy milyen berendezések és rendszerek támogathatóak, az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet szabályozza.

A rendelet értelmében megújuló energiát haszosítanak az alábbi rendszerek:

• biomassza, valamint biogáz tüzelésű hő- és villamosenergia termelő berendezés
• hőszivattyú
• napkollektor
• napelem
• szélerőmű
• vízerőmű
• geotermikus energia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása

Ha azt szeretnénk eldönteni, hogy az forrás lehívását megcélzó projekt árában szereplő hőszivattyú berendezés, rendszer támogatható-e vagy sem, arra a rendelet 2.melléklete ad útmutatást.

Ebben a táblázatban részletesen feltüntette a jogalkotó, hogy mely SCOP értékek feletti jósági fokú berendezések támogathatók.

Külön szeretném kiemelni, hogy van a mellékletnek egy pontja, ami így fogalmaz:

“Kizárólag víz közvetítőközeggel működő fűtési rendszerre való csatlakozás támogatható”

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a legkedvezőbb árú berendezések, vagyis a levegő-levegő hőszivattyúk - közkedvelt nevükön a fűtő-hűtő split klímák - nem tartoznak a támogatott beruházások körébe.

Ugyanígy nem támogatható a plázákban közkedvelt hidrobank rendszerre csatlakozó víz-legevő hőszivattyú. Ezt az esetet ugyanakkor megértem, miért nem támogatott. Itt egy nagy épületnek központi fűtő-hűtő vízhálózatát egy adott hőmérsékleten tartják jellemzően kazánnal és folyadékhűtővel, és az egyes bérlemények önálló, lokális hőszivattyúkkal állítják be a hőmérsékletüket. Ez esetben az épület globális energiafogyasztását tekintve kazán állítja elő a fűtési hőenergiát.

Szakmai véleményem szerint ezek a berendezések ugyanúgy megújuló energiát hasznosítanak, és az SCOP értékük sokszor még valamivel magasabb is, mint a vizes rendszereké, főleg, hogy a vizes rendszerekben az elosztó csővezeték hálózaton is van némi energiaveszteség.

Továbbá szükségesnek érzem megemlíteni a jellemzően hotelekben és irodaházakban használt VRF rendszereket is - mozaikszó: Variable Refrigerant Flow - amelyeknél néhány kültéri egységgel sok beltéri egységet üzemeltetünk, melyek fűtenek vagy hűtenek. Ha a fűtő-hűtő split klímákról valakinek az lenne a véleménye, hogy kevésbé professzionális megoldás, mint a vizes rendszerek, a VRF rendszerről ez már nem mondható el. Ez az egyik csúcstechnológia a klímatechnika területén, és, mivel nem vizet melegít vagy hűt, hiába 20-30%-kal magasabb az SCOP érték, akkor sem támogatható, hisz a rendelet egyértelműen rendelkezik róla.

És itt nincs vége a történetnek. Rengeteg csarnok jellegű vagy nagy belmagasságú épület - pl. bevásárlóközpont fűtése-hűtése rooftop berendezéssel működik. Ezek szintén jó hatásfokkal üzemelnek, ráadásul frisslevegőt is juttatnak be az épületbe, azaz, a szellőztetés, fűtés, hűtés egyetlen kompakt berendezéssel megoldott. Szintén nem támogatható EU-s forrásból, mert itt sincs víz hőhordozó közeg.

Nem tudom, hogy a jogalkotó - legyen az EU-s vagy hazai rendelkezés - miért gondolta azt, hogy csak a vizet melegítő-hűtő rendszereket sorolja a támogatható hőszivattyúk közé, sajnos ezen rendelkezéssel rengeteg jó megoldás kiesik a támogatások köréből.

Mindent összevetve, a hőszivattyúknak rengeteg fajtája van, arra szerettem volna rávilágítani, hogyha valaki EU-s forrásból szeretné finanszírozni a hőszivattyús beruházását, milyen korlátokra számíthat.