A kiviteli terv elkészítése még nem garancia a sikeres kivitelezésre. Gyakran csak akkor keresnek meg minket, amikor a munkálatok során problémák adódnak – ekkor azonban a megoldás már sokkal drágább.
Bár egy jól kidolgozott terv csökkenti a kockázatokat, tökéletes, ütközésmentes dokumentáció nem létezik. A kivitelezés során mindig felmerülhetnek módosítási igények, amelyek rendszerszintű problémát okozhatnak, ha nem megfelelően kezelik őket. A 3D-s modellezés (BIM) segíthet a hibák minimalizálásában, de a siker kulcsa a folyamatos szakmai kontroll és a szakszerű projektvezetés.
Sok esetben találkozunk azzal, hogy a kiviteli terveket elkészítjük, utána néma csend, majd csak akkor hívnak, amikor elakadtak a kivitelezésen, de akkor már sokkal drágábban lehet megoldani a helyzetet, mintha ott lettünk volna.
Azért ez így nem teljesen igaz. A tervdokumentáció átadása után általában jönnek kivitelezői észrevételek a versenyeztetés során. Bármilyen alapossággal is szeretnénk eljárni, 100%-ig pontos, ütközésmentes, tökéletesen kivitelezhető tervet nem lehet kiadni. A 3D-s modellezés, a BIM ebben segítségünkre lehet, mely a magasabb szoftver árak és a modellezés részletessége okán többletköltséget jelent egy klasszikus 2D-s tervezéshez képest. Hogy mit nyerünk vele, az a kivitelezésen derül ki. Pl. egy gépházi szerelésnél volt már olyan tapasztalatunk, hogy a kivitelező szerelte a gépházat a 3D-s terveink alapján, majd egy művezetés alkalmával félrehívott, és elmondta, hogyha nem készült volna modell, ő nem állt volna neki szerelni, mert szerinte nem fért volna el annyi minden a gépészeti helyiségben.
A probléma sokszor nem a kiviteli tervek minőségéből adódik, hanem a hozzá nem értő projektvezetésből. Senkit nem szeretnék megbántani ezzel, amit mi látunk, hogy beruházói oldal általában úgy van vele, hogy készült egy terv, azt odaadják a kivitelezőnek, így kell elkészíteni. Viszont, amint bármi változik, netán a kivitelező szeretne 1-1 betervezett terméket kiváltani, azt tervezőként validálni szükséges, mert rendszerszinten boríthatja a kivitelezést. Teljesség igénye nélkül ilyen anomáliák lehetnek elsősorban a gépek automatika rendszere, tömege, mérete, szervíztávolságai, zajszintje, és még sok más tulajdonság.
Erre szoktuk felajánlani a projekt levezetését, versenyeztetés során való részvételt, műszaki egyenértékűség felülvizsgálatát. Idősebb tervezőktől szoktam hallani, hogy régebben még volt tervezői művezetés, azt megrendelték a tervezőből, helyszíni ütközések esetén a tervező adott fedvénytervet, ami a lokális eltéréseket rögzítette, és megoldást nyújtott a változtatások minimális többletköltségen történő megvalósítására.
Más a helyzet akkor, ha a tervező hibázott, és kivitelezhetetlen, amit papírra vetett. Sajnos előfordul. Ilyen esetben díjmentesen vállaljuk a helyszíni megtekintést és a probléma megoldását fedvénytervekkel. Ez egyfajta jótállási kérdéskör a tervezőnél. Viszont az esetek többségében az szokott kiderülni, hogy a kivitelező másképp, más termékek használatával kívánja megvalósítani a szerelést.
Nem azt mondom, hogy nem szabad eltérni a tervtől, sőt, egy elképzelésre több jó megoldás is létezik. Viszont, ha jóváhagyás nélküli eltérést tapasztalunk, az nem a tervező felelőssége onnantól kezdve, hogy a kivitelező eltért a tervtől.
Ahhoz, hogy egy kivitelezés minimális többletköltséggel és időbeli csúszással megvalósuljon, célszerű igénybe venni a tervező művezetési és fedvényterv készítési szolgáltatásait. Mi ennek a díja? Tapasztalatunk szerint töredéke annak a kockázatnak, amit enélkül kell többlet vagy pótmunkára kifizetni. Hiszen modellben olcsóbb módosítani, mint helyszínen visszabontani, majd újraépíteni.
Összefoglalás
• A tervek elkészítése után nem ér véget a tervező felelőssége – a kivitelezés közben folyamatos műszaki támogatásra van szükség.
• A kivitelezők gyakran eltérnek a tervektől, ami önmagában nem gond, de az eltéréseket szakmailag validálni kell, hogy ne okozzanak rendszerszintű problémákat.
• A 3D-s modellezés (BIM) előnyei vitathatatlanok, hiszen már a tervezési fázisban segíthet az ütközések elkerülésében, de a részletes modellezés költsége magasabb.
• A legnagyobb problémát a nem megfelelő projektvezetés jelenti – ha nincs folyamatos szakmai kontroll, a kivitelezési eltérések és a későbbi problémák költsége jelentősen megnőhet.
• A tervezői művezetés és fedvénytervek készítése nem extra költség, hanem megtérülő befektetés, hiszen a helyszíni módosítások és visszabontások mindig drágábbak, mint a tervben történő előzetes módosítások.
A tapasztalat azt mutatja, hogy egy projekt sikere nemcsak a kezdeti tervek precizitásán múlik, hanem azon is, hogy a kivitelezés során mennyire biztosítjuk a szakmai támogatást. Egy jól átgondolt, folyamatosan kontrollált projekt jelentősen csökkentheti a pótmunkák és a költségtúllépések kockázatát.