Vannak olyan esetek, amikor a kivitelező ránéz a gépészeti helyiségre, sarkon fordul, és nem vállalja a kapcsolási rajz szerinti szerelést, mert úgy gondolja, nem fog elférni az összes szerelvény az adott helyiségben. Erre való a modellezés, hogy a költséges próbálkozások helyett előre meg lehessen mondani, mi fér el, és mi nem.
Amikor egy épületgépész tervező kap egy épület alaprajzot, sokszor már kész tények elé van állítva a helyiségek méretét illetően. Szerencsés az az eset, amikor a tervezési projekt kezdetén ott tudunk lenni, és tanácsot tudunk adni az építésznek, hogy mekkora helyet is foglal a gépház. Egy projekt mindig az indító megbeszéléssel kezdődik, ahol a jó értelemben vett laikus ügyfél szeretne a házába fűtést, hűtést, vizet, csatornát, esetleg szellőztető rendszert is. Már a felsorolás is hosszú ahhoz képest, amekkora helyet a rendszerek berendezései foglalnak.
Legutóbbi tervezésünk során egy 3 lakásos társasház gépészeti helyiségét vettük górcső alá, és megvizsgáltuk, be fog-e férni minden. Az Építtetővel való konzultáció során a következő kritériumok hangzottak el: hőszivattyú legyen a hőtermelő, minden lakás energiafogyasztását külön villanyórával lehessen mérni, és szükséges padlófűtés, mennyezetfűtés-hűtés, sőt, fan-coil is. Ez utóbbi arra az esetre kell neki, amikor a "lomha" mennyezethűtés nem képes hirtelen lehűteni a helyiséget, illetve a mennyezethűtés következtében kialakuló magas páratartalom ellen.
A rendszer így áll 3db hőszivattyúból, melyek beltéri egységeiben van beépített melegvíz tároló, lakásonként 3 kör a padlófűtésnek, mennyezeti köröknek és a fancoilnak. Ez fűtés-hűtés oldalon 3 lakás x 3 kör x 2 cső = 18, ivóvíz oldalon pedig lakásonként 3 - hidegvíz, melegvíz, cirkuláció - csövet jelent. Ez összesen 27db csövet jelent, amit ki kell hoznunk a gépházból.
Ekkora gépészeti helyiséget kaptunk:
Ez nagyjából akkora méret, ami egy családi házhoz már nagy, de társasházhoz még kicsi. Illetve 3db kazánhoz, 3db szivattyúhoz és 1db melegvíz tárolóhoz bőven elég lenne. Csak itt nem ez az igény. Már maga a tárolós hőszivattyú beltéri egysége kb. 80x80x180cm, ebből kell 3db. Kell hozzá szintén 3db 100l-es puffertároló, hiszen a hőszivattyú enélkül nem működik megfelelően. És akkor még nem beszéltünk az egyes fűtési-hűtési körök szivattyúiról, keverőszelepeiről. Nem akarok ennél mélyebben belemenni a szakmába, lássuk a medvét!
Aki tetriszezett életében, tudja, hogy milyen feladat sokszor kitalálni, hogy minden hely ki legyen használva. Csak itt nem tűnik el a sor, miután megtelt. Először mindent 2D-ben találunk ki, alaprajzilag teszünk egy kísérletet arra, hogy elhelyezzük a nagyobb elemeket.
Kicsit csaltam, mivel a kép már a 3D modell felülnézete. Ilyenkor még csak papíron találjuk ki, mi hol legyen. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a rendszer szerelhető legyen, és egy ember - akármilyen kicsi is a hely - karbantartási céllal elférjen a későbbiekben, és hozzáférjen a berendezésekhez. Teljesen becsövezve így néz ki a gépház:
Egy kis jelmagyarázat szükséges a csövek funkciójának megértéséhez:
- Zöld - hidegvíz
- Narancs - melegvíz
- Sötét rózsaszín - cirkuláció
- Piros - fűtési vagy hűtési előremenő
- Kék - fűtési vagy hűtési visszatérő
Itt már sejthető, hogy az elsőre gondos távolságban elhelyezett berendezések között nem is marad olyan nagy hely. Végül lássuk, hogy is néz ki térben az egész. 
Azon túl, hogy a modell látványosan mutatja, hogy igenis elfér minden, amikor ezt a modellt egy kivitelező kezébe adjuk, több alkalommal előfordult már, hogy az előzetes ajánlatát csökkenteni tudta, mondván, hogy mostmár átlátja, kevesebb a kockázata a nem várt költségeket illetően.
Remélem, sikerült bemutatni a 3D modellezés valódi értelmét! Tapasztalatunk, hogy az épület teljes egészét sok esetben felesleges modellezni, elegendő a tervrajz is a szereléshez, azonban előfordul olyan eset, amikor kifejezetten időt és pénzt lehet egy ilyen terv birtokában spórolni.
