Egy 25 szobás, 3 szintes hotelt kellett új fűtési megoldással ellátnunk, mert a pelletkazánok üzemeltetése az évek során túl költségessé vált. Gáz nem volt elérhető, így alternatív megoldást kellett keresnünk. A megoldás? Hőszivattyús rásegítés, amely a fűtési szezon 85-90%-át kiváltja és a használati melegvíz termelését is teljesen átvette! A rezsiköltséget ~60%-kal sikerült csökkenteni, a beruházás pedig a napelemes rendszernek köszönhetően 5,5 év alatt megtérül. Részletek a projekt tapasztalatairól és a számokról cikkünkben:

Megkeresésünk tárgya egy 25 szobás, 3 szintes hotel volt. A megbízónk azzal a felvetéssel fordult hozzánk, hogy a jelenlegi pelletkazános fűtésrendszer tüzelőanyaga, a pellet, az elmúlt évek során annyira megdrágult, hogy kénytelenek alternatív megoldást keresni a fűtésre és a használati melegvíz előállításra. Gáz nem volt a helyszínen, pontosabban drágább megoldásként lehetett volna udvari gáztartályt telepíteni, de erről az első pillanatban láttuk, hogy drágább megoldás a jelenlegi pelletnél.

Ilyenkor az első dolgunk, hogy bekérjük a számlákat, fogyasztási adatokat, és az épület építészeti dokumentumait. Ha vannak épületgépészeti tervek az üzemelő rendszerekről, az külön segítség. Ha ezek tételesen nem állnak rendelkezésünkre, akkor fel kell mérnünk a hiányzó paramétereket.

A kapott dokumentumok és információk alapján mi már látunk lehetséges irányokat, de becslésekbe még nem tudunk bocsátkozni, az számítások nélkül könnyen félrevezető lenne. Olyan ez, mint egy orvosi diagnózis, vizsgálatra van szükség a részletes javaslattételhez.

Adtunk is egy ajánlatot tanulmányterv elkészítésére, mely a teljes beruházásnak utólag visszaszámolva elenyésző része volt. A tanulmányterv során felmértük részleteiben a fűtésrendszer hőtermelőit, hőleadóit, a napi melegvíz igényt, üzemeltetői tapasztalatok alapján a működési hőmérsékleteket is meg tudtuk becsülni. Ez utóbbi az egyik legfontosabb az alternatív hőtermelői megoldások terén, hiszen egy hőszivattyú nem feltétlenül tud olyan magas vízhőmérsékletet előállítani, ami egy radiátoros vagy egy magas hőmérsékletű fancoilos rendszerhez kellhet.

Megvizsgáltuk a lehetséges alternatívákat, és több lehetőség közül a hőszivattyús rásegítés jöhetett szóba.

Különösebb műszaki előképzettség nélkül is sejteni lehet, hogy enyhébb időben kevesebb fűtési teljesítmény szükséges a belső hőmérséklet eléréséhez. Illetve alacsonyabb fűtővíz hőmérséklet is elegendő. Tehát, ha úgy tűnik, teljes mértékben nem tudja egy hőszivattyús rendszer kiváltani pelletkazános fűtést, az év nagy részében kiválthatja azt. Ez számos tényezőtől függ, és a számítás kiadta, hogy az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk -2°C-ig képesek kiváltani a fűtést, ami a teljes, kb. 180 napos szezon 85-90%-át adja. Tehát lehetett optimalizálni, hogy a meglévő pelletkazánok maradjanak meg, csúcsteljesítményt adják le, amikor a leghidegebb van télen, a fűtési szezon nagy részében pedig hőszivattyúk segítsenek be. A használati melegvíz termelést teljes mértékben ki tudtuk váltani pellettüzelésről hőszivattyúra.

Előzetes becslések alapján a hőszivattyúval való kiegészítés teljes bekerülési költségét figyelembe véve aktuális rezsidíjakkal, 8,5 év megtérülési idő adódott volna, de a telephelyen üzemelt már egy túlméretezett napelemes rendszer, amely áramtermelése lehetővé tette, hogy részben erről üzemeljenek az újonnan telepítendő berendezések. Így lehetett tovább csökkenteni a megtérülési időt 5,5 évre. A rezsiköltséget nagyjából 60%-ra sikerült csökkenteni a magas hőmérsékletek okán. Alacsony hőmérsékletű fűtésrendszer, pl. padló, mennyezet vagy fan-coilos rendszernél még kevesebb energiaköltséget is ki lehetett volna hozni, de sajnos a radiátoros rendszer adottság volt a helyszínen.

A megbízónk elfogadta a beruházási javaslatot. Ezen a ponton akár vége is lehetett volna a munkánknak, azonban a kiviteli terv nélküli árajánlatok 29 és 47 MFt között szórtak. Felajánlottuk a kiviteli terv elkészítését. Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy az árak ilyen mértékű szórása többnyire abból adódik, hogy a kivitelező nem tudja, pontosan mi a dolga. Márpedig, ha bizonytalanságot érez a megvalósításban, akkor a kockázatát többnyire felső becsléssel fogja beárazni, vagy a nem tisztán szerződött konstrukció miatt eleinte kedvezőbbnek tűnő ajánlatot ad, és pótmunkát fog elszámolni, ami, hogyha kivitelezés közben merül fel, már jóval drágább, mintha eredetileg is tudta volna teljeskörűen a feladatát. A kiviteli tervek hatására 35 MFt-ban sikerült megegyezniük a nyertes kivitelezővel. Eredeti becslésünk 32 MFt volt kiviteli tervek nélkül, és hozzá kell tennem, hogy a becslés és a kivitelezési árajánlatok között majdnem 1 év eltelt.

A kivitelezés sikeresen lezajlott, több alkalommal is tartottunk helyszíni eligazítást, tervezői művezetést, és a pótmunka mértéke mindössze kb. 500.000Ft volt. Kockázat mindig van egy kivitelezésben, a mértéke a kérdés. Kiviteli tervek, pontos költségvetés kiírás segíthetnek ezt minimalizálni. A rendszer megfelelően üzemel, és pár hónap elteltével már érzékelhető is a rezsi csökkenése.

Összefoglalás

• Kihívás: A pelletkazánok üzemeltetése túl drágává vált, a gáztartály telepítése pedig még költségesebb lett volna.
• Megoldás: Hőszivattyús rásegítés a fűtésben, teljes kiváltás a használati melegvíz termelésben.
• Eredmények:

• 85-90%-ban kiváltotta a hőszivattyú a pelletfűtést az év során

• 60%-os rezsicsökkentés a hőszivattyús rendszerrel

• Megtérülési idő: 8,5 évről 5,5 évre csökkent, hála a meglévő napelemes rendszernek

• Beruházási költség: 35 MFt, mindössze 500.000 Ft pótmunkával

• Pontos tervezés = kevesebb kockázat: a kezdeti ajánlatok 29-47 MFt között szórtak, a kiviteli tervekkel 35 MFt-ban sikerült megegyezni

A tanulság? Egy jól átgondolt, pontosan megtervezett rendszer hosszú távon jelentős költségcsökkentést eredményez. A kiviteli tervek és részletes számítások segítenek az optimális megoldás kiválasztásában, minimalizálva a kivitelezési kockázatokat és a rejtett költségeket.